A nyári szünet után ismét folytattuk a bártúrázást a Bols Mixer Akadémia szervezésében. A szokásoknak megfelelően most is volt egy ital és egy bár, amelyek köré felépült a rendezvény. Előbbi szerepét az egyik legjobb orosz vodka, a Russian Standard, míg utóbbiét egy nemrég átalakult japán étterem-bár, a Tokio töltötte be. Szöveges és képes beszámoló a Russian Standard bártúráról.

A welcome drink ezúttal gyakorlatilag egy Russian Mulenak átkeresztelt Moscow Mule volt, aminek a különlegességét a – Russian Standard Original vodka mellett – az Old Jamaica ginger beer adta, ami egy zseniális, kifejezetten csípős, gyömbérnehéz, alkoholmentes gyömbérsör (vagyis a klasszikus értelemben véve inkább ginger ale, a kettő közötti differenciáról itt lehet bővebben olvasni).

RUSSIAN MULE

Összetevők:
40 ml Russian Standard Original vodka
Old Jamaica gyömbérsör a feltöltéshez
1 cikk lime leve

Pohár:
Long drinkes (hosszúitalos).

Elkészítése:
Töltsük a vodkát egy koktéljéggel teli long drinkes pohárba, húzzuk fel a gyömbérsörrel és facsarjuk bele a lime levét, majd bárkanállal óvatosan keverjük meg.

Díszítése:
Limecikk.

Russian Mule

A rendezvényt a már jól ismert Ódor András, a Russian Standard nagykövete nyitotta meg, természetesen a márka bemutatásával. Megtudtuk, hogy a Russian Standard – ahogyan a neve is mutatja – tényleg egy echte orosz vodka (nem úgy, mint pl. a Smirnoff), melyet orosz alapanyagokból (az orosz sztyeppéken termő téli búzából és a Ladoga-tó vizéből), Oroszországban (Szentpétervárott), a Dmitrij Mengyelejev által kidolgozott desztillációs technika szerint készítenek (bár ez utóbbi csupán mítosz, a gyártó ennek ellenére nagyban hirdeti). Az elmélet után persze a gyakorlat következett és első körben tisztán ízleltük meg a gyártó Original és Platinum termékeit. A Russian Standardet a legtisztább, legsimább vodkák között szokás számon tartani, amire alapvetően rá is szolgált a kóstolás során, ám az előbbi típus azért mutatott némi karcosságot, utóbbi viszont tényleg abszolút selymes volt. Illatában mind a kettő egyértelműen rászolgált a vodkát övező sztereotípiára, az orrnak szinte észrevétlenek maradtak. Andrist persze jó szokásához híven megihlette a Russian Standard és kevert nekünk egy saját fejlesztésű kreációt, amihez alapszesznek a Platinumot választotta és mellérendelt egy kis lime cordialt, peach bittert és rosso vermouthot. Sokáig nem túlzottan kedveltem szegény vermutot és a belőle készített kevert piákat, kellemetlen ízét mindig tolakodónak és harmóniarombolónak éreztem. A korom előrehaladtával azonban egyre inkább kedvemre való, kezdek rá megérni, szóval az Ermitage is bejövősnek bizonyult.

Russian Standard lineup

Ódor András és az antik japán bárszekrény

ERMITAGE

Összetevők:
40 ml Russian Standard Platinum
Lime cordial
Peach Bitter
Rosso vermouth

Pohár:
Koktélos.

Elkészítése:
Az összetevőket keverőpohárban koktéljéggel együtt bárkanállal keverjük össze, majd szűrjük egy előhűtött koktélos pohárba.

Díszítése:
Lime peel.

Készül az Ermitage

Az oroszok után a japánoké lett a főszerep, a nemrég a Kyotóból átalakult Tokio bármenedzsere, Dános Tamás mutatta be a helyet: szót ejtett a korábbiakhoz képest szexisebben tálalt ételekről, a felfejlesztett kevert italokról, a hangsúlyosabb bárpultról, illetve a viszonylag korai zárásról (sok hasonló vendéglátóhellyel ellentétben nem négykor vagy ötkor, hanem már háromkor lehúzzák a rolót). Ez utóbbi – egyébként nagyon szimpatikus – kezdeményezéssel az a céljuk, hogy az emberek a mostanában kialakult elborult szokásoktól eltérően hamarabb induljanak szórakozni és ezzel együtt korábban is térjenek nyugovóra.

Sushik a Tokióból

Miután megkóstoltuk a Tokio remek sushi-kínálatát, Tamás bemutatott nekünk két piát a hely itallapjáról. A Noname Iced Tea nem a Long Island Iced Tea egyik variációja, hanem egy teával infuzált vodkából, bodzaszörpből, narancsléből és tonikból készült kevert ital, amit csak ajánlani tudok mindenkinek, hiszen egy abszolút harmonikus, eltalált italról van szó. A Cotton Candy fantázianéven futó alkotásról már kevésbé tudok jó véleménnyel szolgálni, hiszen nevéhez hűen az összetevők között található a Monin érthetetlen vattacukorszirupja, amit valamire való italban egyszerű nem szabad alkalmazni. Mindezt csak az ume szilvából készült japán Umeshu likőr használata tudta ellensúlyozni, illetve az a tény, hogy a csajoknak láthatóan bejött a karamellizált pillecukorból készült díszítés.

Dános Tamás és a gyönyörű japán báreszközök

Teával infuzált vodka

NONAME ICED TEA

Összetevők:
40 ml Earl Grey teával infuzált Russian Standard Original vodka
15 ml bodzaszörp
15 ml narancslé
Fentimans tonik a feltöltéshez

Pohár:
Old Fashioned.

Elkészítése:
Az összetevőket – a tonik kivételével – shakerben koktéljéggel összerázzuk, majd koktéljéggel teli old fashioned pohárba szűrjük. Feltöltjük tonikkal, majd bárkanállal óvatosan megkeverjük.

Díszítése:
Narancshéj.

Noname Iced Tea

COTTON CANDY

Összetevők:
40 ml Russian Standard Original vodka
20 ml Umeshu likőr
15 ml Monin Barbe á Papa
20 ml citromlé

Pohár:
Goblet.

Elkészítése:
Az összetevőket shakerben összerázzuk és goblet pohárba szűrjük.

Díszítése:
Karamellizált vattacukor.

Ume szilva az Umeshu likőrből

Ellátogatva a Tokióba mindenesetre bizton állítható, hogy egy újabb gyöngyszem nyílt a fővárosi báréletben, az ételek, az italok és a zene mellett a bartenderek is nagyon rendben vannak. Talán csak annyi negatívumot lehetne megemlíteni, hogy a hely dizájnja és az itallapja lehetne egy kicsit még japánosabb. No nem a szamuráj kardokat hiányolom a falról és nem az összes szaké koktélt, de egy kicsivel több japán motívum ráfért volna az enteriőrre és egy kicsivel több japán whisky az itallapra. Persze ez csak szőrszálhasogatás, a Tokio alapötlete és az út, amin járnak, mindenképpen dicséretet érdemel.

Ha tetszett a poszt, akkor csatlakozz a Koktél Blog Facebook-oldalához!